Élet az első hét után

Ezennel hivatalosan is letelt ittlétem első hete, durva, hogy egy hét alatt mennyire hozzá tudtam szokni a dolgokhoz, bár a következő 45(?) hét biztos rásegít még egy kicsit.

Szombaton elmentünk Kennel és Chantellel(a kisebbik lány) mini-városnézésre, csak itt a környéken voltunk, megnéztük a tengert, a hegyeket, Ken golfklubjában is voltunk, régen elég komolyan golfozott, csapatversenyeket is nyert meg ilyenek. Eszméletlenül szép a környék, ez a pár fotó itt közel sem tudja visszaadni a látványt. A golfpályán BBQ-val vártak minket, úgylátszik mindenki BBQ-t eszik itt, mondjuk tényleg nagyon finom. Ken megmutatta nekem a szörfsulit ami itt a legjobb, ha kicsit jobb lesz az idő elkezdem. Néztem a "pro-surfereket" a partról, elég jónak tűnik a dolog, kíváncsi vagyok mennyi időbe telik megtanulni, legalább alap szinten.
Vasárnap a bevásárlás napja a Sadlier családnál, úgyhogy elmentünk a Mall-ba. Az első megjegyeznivalóm ezzel kapcsolatban, hogy hatalmas. Kb 3 mammutnyi épület, és az egész nyitott, hiszen olyan meleg van általában, hogy nincs értelme zárt helyiségeket csinálni. A rengeteg bolt közül összesen kettő volt, amit ismertem, a meki és a footlocker. A többi mint teljesen új, nagyon kevés európai dolog van itt. A másik dolog ami feltűnt, hogy biztos hogy nem az apuka intézte a bevásárlást idáig. Bementünk az ausztrál tescoba, és látszott, hogy teljesen el volt veszve, nagyon sokáig tartott beszerezni a vacsit, de végül összehoztuk. Egyébként egész jókat főzött Ken esténként, pedig állítása szerint ő csak desszertet tud csinálni. Van pár nagyon fura kajájuk, ami pozitív csalódás volt az a chips-szendvics(kenyér+vaj+chips) és a banán-szendvics(banán+kenyér):D de a legjobb dolog az a meat-pie, pite, benne hús, és az egész meg van melegítve, nagyon jó. A negatívum pedig a Vegemite, ilyen ausztrál krém, borzasztó, de tényleg. Olyan mint a kutyakaja, képtelen voltam kétszer beleharapni a vegemite-os szendvicsbe. Állítólag hozzá lehet szokni, és ha sokat eszed, szeretni fogod, mint az olivabogyót...

Hétfőn volt Chantelle szülinapja. Reggel 6-kor felvert mindenkit. Kent azért, hogy megkapja az ajándékait, engem meg azért, hogy megmutassa őket. Zárójelben, itt olyan 8 körül kell kelnem, a suli 9-kor kezdődik, bár van olyan nap, amikor fél 9-kor. Ehhez elég könnyen hozzászoktam... Aznap este volt egy kis családi vacsi, megismertem Ken anyukáját, testvéreit, és azok gyerekeit. Mindenki nagyon aranyos volt, sokat kérdeztek Magyarországról, és a végén kiderült, hogy alapvetően ugyanúgy működik a két ország, nagyon sok minden hasonló. Bár még mindíg nincs itt az egész család, pénteken jön meg az anyuka és a nagylány.

A suli változatlan, leszámítva azt, hogy egyre inkább jóban vagyok a srácokkal, és kezdem átlátni, hogy ki-kivel van jóban, ki-kivel járt, meg ilyenek. Ja és kaptam egy bringát kölcsön, így 8.55-kor kell elindulnom, hogy beérjek 9-re.:)
Még mindíg nincs egyenruhás kép, de ígérem, hogy még a héten meglesz, meg csinálok sulis képeket is.

A hét legviccesebb pillanata tegnap volt, amikoris az egyik srác angol órán megkérdezte tőlem, hogy hogy kell betűzni az egyik szót. Azthittem viccel, de nem, halálosan komoly volt a kérdés.

Ma suli után elmentem egy közeli konditerembe, nagyon jó, rengeteg gépük van, és 15 perc bringával, úgyhogy lehet, hogy rendszeresíteni fogom. Bár jövőhéten megyek evezni, nem biztos, hogy belefér mindkettő.

Nagyjából ezek az első hét legfontosabb eseményei, úgyhogy megyek is vacsizni lassan...